A vízkútfúró tevékenység már a 19. század elején elkezdődött és mind a mai napig rendkívül intenzív és magas színvonalú hazánkban, ennek is köszönhető a magas kútsűrűség (több mint 60 ezer működőképes, mélyfúrású kutunk van).

Ami a kútfúrás történelmét illeti, fontos megemlíteni a jelenlegi VIKUV jogelődjének tekinthető Zsigmondy céget. Zsigmondy Vilmos a “vízbányász” 1868-ban mutatta be Budapesten Ferenc József császárnak a 970 m mély városligeti termál-kutat”, mely akkoriban kolosszális teljesítménynek számított és Európa legmélyebb vízkútja volt.  

A legnagyobb fúróvállalatokat a későbbiekben államosították (Zsigmondy, Lapp, Kaczender-Kalamaznyik, stb ) és ezekből alakították ki 1958-ban az Országos Vízkutató és Vízkútfúró Vállalatot, mely az Országos Vízügyi Főigazgatóság irányítása alatt működött tovább.

A külföldön is ismert cég az alapítástól kezdve több számottevő projektet vitt, például Mongóliában 500 db 150-300 m-es kút, Líbiában 35 db 300 m-es kút fúrása fűződik nevéhez, de dolgoztak Kambodzsában, Kuvaitban, Jugoszláviában (Arandjelovac-Knjaz Milos ásványvíz, Mladenovac-Seltercvíz, Szabadka, Radenc strand), illetve Szlovákiában, Ausztriában is.




Napjainkban -a növekvő vízárak hatására -egyre inkább alternatív vízforrásokból igyekeznek megoldani a háztartásokivóvízellátását, illetve a kertek, mezőgazdasági területek öntözését. Erre a célra a legelterjedtebb megoldás a kút.

A háztartásokban a sok évvel ezelőtt készített kutakat újítják fel, vagy új kutakat létesítenek.A magas beruházási költség néhány éven belülmegtérül,emellett említést érdemel, hogy a kút vízminősége, illetve oldott ásványi anyag tartalma a növényekre nagyon jó hatással van.A kút létesítés a figyelem középpontjába került, mivel számuk napjainkban egyre nő.

A víz minőségének követelményeit törvények szabályozzák, amelyeket kutak létesítésénél figyelembe kell venni.