Azt kell mondjuk, hogy igen.
 
Jelenleg, egészen a 2023. év végéig a jegyzők (mint területi vízgazdálkodási hatóságok) engedélyezési feladatai közé tartozik azon kutak létesítése és üzemeltetése, amelyek a talajvízre telepítettek, 500 m³/év alatti háztartási vízigények és/vagy házi ivóvízigények kielégítését szolgálják, olyan területen, amelyek vízbázisvédelmi védőterülettel nem érintettek. Ugyanezek a kutak amennyiben vízbázisvédelmi védőterületen épülnek vagy működnek, a helyi vízügyi hatóságok, magyarul az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságok engedélyezése alá tartoznak.
 
„A vízgazdálkodásról” szóló 1995. évi LVII. törvény2024. január hó 1-től érvényes szövege (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99500057.tv×hift=20240101) szerint azok a háztartási talajvízkutak, amelyek vízkészletvédelmi szempontból kockázatmentes területre (http://geoportal.vizugy.hu/vizkeszletvedelem/) esnek, 2024. január hó 1-től mindenféle engedély és bejelentés nélkül lesznek létesíthetők, üzemeltethetők, illetve a 2024. január hó 1. előtt — engedéllyel vagy engedély nélkül — létesített háztartási talajvízkutak továbbra is fönntarthatók. A jegyzők kutakkal kapcsolatos feladata ezzel megszűnik.
 
A vízkészletvédelmi szempontból kockázatos területeken (ezekbe a területfoltokba tartoznak a vízbázisvédelmi védőterületek is) 2024. január hó 1. előtt — engedéllyel vagy engedély nélkül — létesített háztartási talajvízkutak ugyancsak mindenféle engedély és bejelentés nélkül lesznek fönntarthatók, míg az új, 2024. január hó 1. után építendő háztartási talajvízkutak egyszerűsített engedélyezési feladata (hatósági bejelentési és jóváhagyási eljárás) ezeken a területeken a helyi vízügyi hatóságra, jelesül az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságra hárul. Ez utóbbiak esetében tehát csak az eljárásrend változik (egyszerűsödik), az eljáró hatóság személye nem. (Megjegyezzük, hogy ehhez az egyszerűsített eljáráshoz kapcsolódó adatlap még nem került közzétételre.)
 
Sajnálatos tehát, hogy a háztartási talajvízkutak meghatározó hányadára sem a hatóságoknak, sem a vízügyi szakmának nem lesz rálátása. Kérdezem, hogy hatósági kontroll hiányában hány olyan kút fog „álruhában” fönnmaradni, illetve létesülni, amelyek valójában nem felelnek meg a törvényi kritériumoknak, a háztartási kutak definíciójának (tehát például nem talajvízre telepítettek, hanem jóval mélyebbek azoknál), emellett szakszerűtlenek és a környezetet szennyezők is.
 
Minekután úgy tűnik, hogy az elfogadott törvénymódosításhoz kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenésére hiába várunk, a törvénymódosítás szövegét — a föntiek szerint — betű szerint értelmezve pontosítjuk korábbi, 2023. június hó 26-án közzétett cikkünk táblázatát, és ezt a javított táblázatot jelen írásunkhoz mellékeljük. Az abban foglaltak szerint kell eljárni 2024. január hó 1-től a kutak engedélyezése során.
 
Megismételjük, hogy a törvénymódosítás kapcsán életbe lépő új eljárásrenddel egyáltalán nem értünk egyet, azt kifejezetten károsnak tartjuk mind környezetünk, mind felszín alatti vizeink, mind az utánunk következő generációk megfelelő életkörülményeinek megteremtése szempontjából. Meggyőződésünk, hogy ez a törvénymódosítás nem nyújt megoldást a szakmát égető akut problémákra, úgymint a nagyszámú engedélyezetlen kútból fakadó környezeti veszélyeztetettségre, a kézben tarthatatlan vízkészlet-gazdálkodásra, a megfelelő végzettségek és tárgyi feltételek hiányában folytatott kontár és adózatlan kútkivitelezési tevékenységre.
 
 
Kelt Agárdon, 2023. október hó 7-én
 
 
Rózsa Attila