Az elsődlegesen geotermikus hasznosítású kutak jogszabály változása
A termálvíz kitermeléssel folytatott geotermikus energia kinyerés hatósági engedélyezésének rendje 2023. március hó 1. óta megváltozott.
Az új szabályok szerint a bányafelügyelet engedélyezi „a termálvíz kitermeléssel történő geotermikus energia kutatását, kinyerését, hasznosítását, az elsődlegesen gyógyászati vagy elsődlegesen mezőgazdasági célú termálvíz kitermelés kivételével.” (1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról, 5. § (1) bekezdés g) pont) Ezt azt jelenti, hogy az ilyen hasznosítású termálkutak építése kikerült a vízjogi engedélyezési kötelezettség alól!
Sajnos azonban az új eljárásrend nem lett sem egyszerűbb, sem gyorsabb, sem olcsóbb, de még egyértelműbb sem, hiszen
· ezzel a törvény betűje szerint az elsődlegesen balneológiai (fürdési) célú termálkutak engedélyezése is a bányafelügyelet engedélyezési hatáskörébe sorolódott,
· másrészt bár a törvény termálvíz kitermelésről beszél, a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendelet (20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól, 15/A. § (3) bekezdés b) pont) már a 150 méternél (!) mélyebb energetikai célú felszín alóli vízkitermelést is ebbe az eljárásrendbe sorolja.
Röviden.Az új eljárásrend szerint a bányavállalkozónak elsőként egy kutatási engedélyt kell kérnie a fúrás elvégzésére, termálkút létesítésére, amihez egy meghatározott tartalmú kutatási munkaprogramot és pénzügyi biztosítékot kell benyújtania. A biztosíték nagysága egy-egy kijelölésre kért kutatási blokk — amely a mélységtől függően legfeljebb 100-400 km2 nagyságú lehet — legalább 20-100 millió forint. A különböző kérelmezők által lehatárolni kívánt kutatási blokkok nem lehetnek átfedésben egymással. A kutatási engedély legfeljebb 4 évre szól, és egy alkalommal, legfeljebb annak felével meghosszabbítható.
Az eredményes kutatást meghatározott tartalmú kutatási zárójelentés és geotermikus védőidom dokumentáció benyújtásával kell zárni, aminek alapján a geotermikus védőidomot megállapító határozat kiadásra kerül. A geotermikus védőidomok nem lehetnek egymással és vízbázisvédelmi védőidomokkal átfedésben.
Erre alapozva az állam és a bányavállalkozó között egy geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására vonatkozó szerződés köttetik. Ennek nincs előre meghatározott időtartama.
A változások a Magyar Közlöny 2023. évi 30. számában jelentek meg, (http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK23030.pdf) és 2023. március hó 1-jén léptek életbe.
A jogszabály-módosítási tervezetet — bár arra nem kértek föl Bennünket — véleményeztük és levelünket 2023. február hó 10-én elküldtük a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága SZTFH részére. Az állásfoglalás az alábbi linken érhető el: https://vizkutfurok.hu/files/menus/303/20230213091611_mve-jogszabaly-tervezet-velemenyezese-ek.pdf.
Vélhetőleg ennek eredményeként Egyesületünket 2023. március hó 1-jén megkereste Gonda Bence úr, az SZTFH stratégiai elnökhelyettese, hogy csatlakozzunk a 2023. február 9-én megalakult Magyar Geotermia Klaszterhez, és aktív tagként vegyünk részt annak munkájában.
A Magyar Geotermia Klaszter létrehozását az SZTFH kezdeményezte azzal a céllal, hogy a geotermikus energiahasznosítás hazai szabályozását érintő részletkérdésekben tudásmegosztás alakuljon ki, melyre azért van szükség, hogy az energiaszuverenitás érdekében Magyarország minden lehetséges eszközzel fokozni tudja a Kárpát-medence kivételes geotermikus potenciáljának kiaknázását. A célok: támogató állami szabályozás kialakítása, kiszámítható beruházói környezet megalapozása, felelős állami adatvagyon-gazdálkodás, a kitermelt energia hatékonyságának maximalizálása, együttműködés kialakítása a különböző állami, önkormányzati és magántulajdonú létesítmények egy hálózatba kapcsolása érdekében.
Abban reménykedve, hogy belülről a jogszabályok alakítására több hatásunk lehet, bejelentettük csatlakozási szándékunkat a Klaszterbe.
♣
Van ugyanakkor még egy változás a felszín alatti vízvisszasajtolási kötelezettséget illetően. Eddig az előírás a következő volt:
· „A kizárólag energetikai célra kitermelt felszín alatti vizet a hasznosítást követően ugyanazon vízadóba lehet visszatáplálni. A visszatáplálással engedélyezett vízhasznosítást a hasznosításból kikerülő termálvíznek a visszatáplálástól eltérő ártalommentes elvezetésével, elhelyezésével is folytatni lehet.” (147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról, 10. § (3) bekezdés)
Ebből az alábbi lett:
· „A kizárólag energetikai célra kitermelt felszín alatti vizet a hasznosítást követően lehetőség szerint ugyanazon vízadóba lehet visszatáplálni. A visszatáplálással engedélyezett vízhasznosítást a hasznosításból kikerülő termálvíznek a visszatáplálástól eltérő ártalommentes elvezetésével, elhelyezésével is folytatni lehet.”
Ez a változtatás sajnos megint nem a felszín alatti vízháztartás megőrzését szolgálja.
Kelt Agárdon, 2023. március hó 2-án
Rózsa Attila
Az új szabályok szerint a bányafelügyelet engedélyezi „a termálvíz kitermeléssel történő geotermikus energia kutatását, kinyerését, hasznosítását, az elsődlegesen gyógyászati vagy elsődlegesen mezőgazdasági célú termálvíz kitermelés kivételével.” (1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról, 5. § (1) bekezdés g) pont) Ezt azt jelenti, hogy az ilyen hasznosítású termálkutak építése kikerült a vízjogi engedélyezési kötelezettség alól!
Sajnos azonban az új eljárásrend nem lett sem egyszerűbb, sem gyorsabb, sem olcsóbb, de még egyértelműbb sem, hiszen
· ezzel a törvény betűje szerint az elsődlegesen balneológiai (fürdési) célú termálkutak engedélyezése is a bányafelügyelet engedélyezési hatáskörébe sorolódott,
· másrészt bár a törvény termálvíz kitermelésről beszél, a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendelet (20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól, 15/A. § (3) bekezdés b) pont) már a 150 méternél (!) mélyebb energetikai célú felszín alóli vízkitermelést is ebbe az eljárásrendbe sorolja.
Röviden.Az új eljárásrend szerint a bányavállalkozónak elsőként egy kutatási engedélyt kell kérnie a fúrás elvégzésére, termálkút létesítésére, amihez egy meghatározott tartalmú kutatási munkaprogramot és pénzügyi biztosítékot kell benyújtania. A biztosíték nagysága egy-egy kijelölésre kért kutatási blokk — amely a mélységtől függően legfeljebb 100-400 km2 nagyságú lehet — legalább 20-100 millió forint. A különböző kérelmezők által lehatárolni kívánt kutatási blokkok nem lehetnek átfedésben egymással. A kutatási engedély legfeljebb 4 évre szól, és egy alkalommal, legfeljebb annak felével meghosszabbítható.
Az eredményes kutatást meghatározott tartalmú kutatási zárójelentés és geotermikus védőidom dokumentáció benyújtásával kell zárni, aminek alapján a geotermikus védőidomot megállapító határozat kiadásra kerül. A geotermikus védőidomok nem lehetnek egymással és vízbázisvédelmi védőidomokkal átfedésben.
Erre alapozva az állam és a bányavállalkozó között egy geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására vonatkozó szerződés köttetik. Ennek nincs előre meghatározott időtartama.
A változások a Magyar Közlöny 2023. évi 30. számában jelentek meg, (http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK23030.pdf) és 2023. március hó 1-jén léptek életbe.
A jogszabály-módosítási tervezetet — bár arra nem kértek föl Bennünket — véleményeztük és levelünket 2023. február hó 10-én elküldtük a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága SZTFH részére. Az állásfoglalás az alábbi linken érhető el: https://vizkutfurok.hu/files/menus/303/20230213091611_mve-jogszabaly-tervezet-velemenyezese-ek.pdf.
Vélhetőleg ennek eredményeként Egyesületünket 2023. március hó 1-jén megkereste Gonda Bence úr, az SZTFH stratégiai elnökhelyettese, hogy csatlakozzunk a 2023. február 9-én megalakult Magyar Geotermia Klaszterhez, és aktív tagként vegyünk részt annak munkájában.
A Magyar Geotermia Klaszter létrehozását az SZTFH kezdeményezte azzal a céllal, hogy a geotermikus energiahasznosítás hazai szabályozását érintő részletkérdésekben tudásmegosztás alakuljon ki, melyre azért van szükség, hogy az energiaszuverenitás érdekében Magyarország minden lehetséges eszközzel fokozni tudja a Kárpát-medence kivételes geotermikus potenciáljának kiaknázását. A célok: támogató állami szabályozás kialakítása, kiszámítható beruházói környezet megalapozása, felelős állami adatvagyon-gazdálkodás, a kitermelt energia hatékonyságának maximalizálása, együttműködés kialakítása a különböző állami, önkormányzati és magántulajdonú létesítmények egy hálózatba kapcsolása érdekében.
Abban reménykedve, hogy belülről a jogszabályok alakítására több hatásunk lehet, bejelentettük csatlakozási szándékunkat a Klaszterbe.
♣
Van ugyanakkor még egy változás a felszín alatti vízvisszasajtolási kötelezettséget illetően. Eddig az előírás a következő volt:
· „A kizárólag energetikai célra kitermelt felszín alatti vizet a hasznosítást követően ugyanazon vízadóba lehet visszatáplálni. A visszatáplálással engedélyezett vízhasznosítást a hasznosításból kikerülő termálvíznek a visszatáplálástól eltérő ártalommentes elvezetésével, elhelyezésével is folytatni lehet.” (147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról, 10. § (3) bekezdés)
Ebből az alábbi lett:
· „A kizárólag energetikai célra kitermelt felszín alatti vizet a hasznosítást követően lehetőség szerint ugyanazon vízadóba lehet visszatáplálni. A visszatáplálással engedélyezett vízhasznosítást a hasznosításból kikerülő termálvíznek a visszatáplálástól eltérő ártalommentes elvezetésével, elhelyezésével is folytatni lehet.”
Ez a változtatás sajnos megint nem a felszín alatti vízháztartás megőrzését szolgálja.
Kelt Agárdon, 2023. március hó 2-án
Rózsa Attila